![]() |
"Ha magasra
felemeled a fejed
és megcsokolod a szelet,és megöleled az eget, és elmondod imadságodat, és soha nem hazudsz, egy napon megtanitunk hogyan kell repülni."
|
Nézd a Vendégkönyvet |
![]() ![]() Kékmadár
Füzetek ![]() ![]() ![]() ![]() Szabadság Bizalom Egy légy ült a lámpaburán... szegényke talán aludt... bezárva, berekedve a lakásba. Ovatosan hozzá értem... rásétált az újjamra... szinte beleolvadt a kezembe, az újjam felmelegedve, éles nyilalás a szívemig szalladt... furcsa idegen érzés volt nekem, de mégis jólesõ... nehéz leírni... nem mertem megmozdulni hátha elszáll, ablak zárva, megijedt és a fény felé szállt... Egy pillanatra úgy éreztem magam mint a légy... Bezárva, berekedve, kovályogva fény után... a lámpa fénye nem más neki mint egy csapda... hisz nem a kinti világosság... nem a szabadság fénye az... De hiába ül rajta... hisz fényes és reményt adó... de belül érzi mégis: -nem jó ez így nem vagyok én szabad mégsem... Függ csüng a lámpán...nem engedi el hát, néha néha körbe szalad, mert belülrõl sanyargatás nem hagyja hát... szabadságra vágyik szíve... Semmi más nincs közelbe csak sötét tárgyak, dolgok hegye... semmi fény semmi remény... Egyetlen jó érzése a lámpa fény, .... a világosságot éreznie... hiába csapda az csak... Valahol tudja, de mindig a lampánál nyugszik meg...csapdaban tévelyeg.... Bura alá szállt be... szegény körbe körbe pörög... fáradt, bágyadt... megprobáltam elkapni... ellenkezett... menekült... félt... De a fénytõl nem tágitott... maradt a lámpa bura alatt... azért kicsit éreztette velem, hogy nem bánná ha segítenék :) hisz mindig lesetált a kezemhez.... Csak az ablakon szeretném kiengedni... ahol nagy szabadságát érezheti megint, újra... Sikerült... ovatosan két kezem közé zárni egy pillanatra... kint a szabadban, újra szabadon szállt a magasban.... Nagyon érdekes érzés volt figyelnem mit éreztem ... meglepõen hasonlit amikor a sok csapdában érezzük magunkat...bezárva, berekedve, reménytelenül...csüngve, függve az ál szabadságon... Pedig talán valaki probál segíteni nekünk, de félünk, ismeretlentõl könnyen félünk... Szabadságot akarják adni nekünk...egy közös van köztünk... mint ahogy a légy és köztem is csak egy közös volt... egy érzés... pillanatnyi érzés. Elengedjük félelmünket, és megismerhetjük szabadságunkat... Vissza |