Fuzetlapok VI
Ha Vágysz valamire
Akkor kapod meg,
Ha el tudod veszíteni
Veszítsd el az életet,
Megkapod az ÉLETET!
x
Ha Béke van benned
A feltépett seb fáj
De nem vérzik.
x
Kérjetek és adatik!
A baj az, hogy nem tudod
Hogyan kell kérni.
Az igazi kérés az az, amikor
Te adsz.
x
Ha a Mester fényében sütkérezel
Mindig tanítvány maradsz.
El kell menned, ha érzed a késztetést
Csak így válhatsz Mesterré.
x
Zavar a zaj? Nem tudsz figyelni?
Miért nem befelé figyelsz?
A végtelen csendje Benned van
És nem rajtad
Kívül.
Az igazi Szeretet nem akarja minden áron megmenteni a bukástól a másik embert, mert akkor nem tartja tiszteletben a szabad akaratot. Ha pedig ezt nem teszi, akkor cselekedete eroszakként jelenik meg, és nem szeretetként. Tudni kell, várni. Ezt mondják a tudatlanok kegyetlen szeretetnek.
Segíteni csak azon lehet, aki maga is akarja, és vágyik a Szeretetre. Aki eljutott arra a szintre, hogy prüszkölés, kritizálás nélkül, alázattal felismeri és elfogadja a segíto Szeretet kezét, és engedi, hogy o vezesse az Úton. Amíg az ember el nem jut erre a szintre, addig mindig szemben áll a Szeretettel. Akiben megfelelo szeretet van, fel kell, hogy tudja ismerni, tudnia kell, hogy mikor kell úgymond sorsára hagyni a másikat, még akkor is, ha elore látja az o bukását. Segíteni csak azon tud a Szeretet, aki kéri, aki engedi. Nem lehet megmenteni azt, aki nem akarja, hogy megmentsék.
xxx
Mindenképpen kellett volna beszélni az akaratról.
Miután szóba került, és te tudod is, hogy az akaratoddal mit tudsz tenni. Tudtad is, de most is tudod, és ha belegondolsz, volt olyan kijelentésed - nem szemrehányás, hogy ha te akarod, akkor bármikor, bármelyik....
Ha ez, hogy mi szóltunk, számodra ennyire ijesztonek tunt, gondolj bele, o mit érezhetett, vagy mit érezhet bárki más. Látod, milyen érdekes - még te is megijedtél, aki tudja, és még te is azt mondod, ezt még magyarázni kell, beszélni kell róla.
Meg kell tanulnod, és azokat a dolgokat is, amiket mondtál.
Úgy mondom: látok egy szép autót, de jó lenne egy ilyen. Ez egy kívánság, egy óhaj, sóhaj, figyelj a különbségre. Nem azt mondod, hogy én akarom ezt az autót. Nem is ez van benned. És ez borzasztó nagy különbség. Ha akarok valamit, te is tudod, mekkora különbség van az akarat, óhaj és kívánság között; valahol ez az utolsó, amit fel kell oldanod saját magadban. A továbblépésedhez feltétlen szükséges. Errol beszéltem neked: nálunk nincs akarat, minden alá van rendelve a felsobbrendunek. Alá kell tudnod rendelni az akaratodat a felsobbrendu énednek, a magasabb cél érdekében. A körön belül kell maradnod, mert az akaratoddal tudsz rosszat tenni. Meg kell tanulnod, hogy én ugyan akarok valamit, de oda kell figyelnem a másikra és meg kell értenem ot is. A Földön, meg kell, mondjam, alapveto hiba, hogy mindenki önzo. Én akarok valamit, és annyira akarom azt a valamit, hogy közben oda sem figyelek a másikra, hogy vajon o is akarja-e? Neki is jó-e, amit én akarok? Vajon o mit szeretne csinálni? Én inkább így használnám.
Oda kell tudnod figyelni a pici lélekre, a gyermekre - ti egymással szeretnétek lenni, mert jól esik, mert igénylitek az együttlétet, o pedig megzavar benneteket, mert neki is hiányzik és o is, igényli, neki is szüksége van a szeretetre. Amikor hozzád bújik, és beszélni szeretne veled, észre kell venned, hogy igényli, hogy végre......
Úgy tudod a leggyorsabban megoldani a helyzetet, úgy tudod ot lélekben talpra állítani, ha elfogadod, mint egyéniséget. Felnottként kezeled, tiszteletben tartod, odafigyelsz az o akaratára is. Jó, vannak esetek, amikor o sem akar jót, de ezt meg kell neki magyarázni, szeretettel és türelemmel. Emlékszel, egyszer szóltunk neked, vigyázz, mert nem az vagy, akinek gondolod magad. Ezután társad elmondta, honnan jöttél, ki voltál, mi voltál, mit hoztál magaddal. Nem volt könnyu eljutni idáig. Benne van a társad erofeszítése is, aki megkapott téged. Így magyarázom el, hogy értsd: akarta, és valahol mindent alárendelt annak, hogy megmutassa neked a helyes utat, megismertessen veled bennünket, a volt társaidat, hogy tudd, hogy van más, hogy miért vagy a Földön, mi a feladatod. Hiszen ez az egyetlen út, ami ahhoz vezet, hogy visszakapd régi énedet. Tehát van egy magasabb rendu cél, aminek alá van rendelve minden, az akaratom is. Mindegy, hogy nekem mi lenne a jó, én mit akarnék, mint ember. Ez az az akarat, amit jóra használsz, mert engeded érvényesülni a felsobbrendut. Ez nem szemrehányás, hiszen elmondtad, nem tudhattad akkor, mi ez, kipróbáltad, de egy ido után rájöttél, hogy ez nem kell, nincs rá szükséged, van más.
Ismét találkoztál velünk és az Úrral, mint régen.
Most már tudod, hogy az emberi akaratnak mindig van jó és rossz oldala. Rossz, ha mindenáron az én akaratomat akarom keresztülvinni. Amikor már meg tudod vizsgálni az adott helyzetet, hogy mi lenne a legjobb megoldás, meglátod. Ez az, amikor benne maradtál a körben, elfogadtad, és hiszel benne. Mert rájöttél arra, hogy az a jó megoldás, amit az Úr mondott neked. Nagyon is, belegondoltál földi ésszel is, beszélgettetek is róla, hogy ez valahol még földi ésszel is így van jól. Hiszen nem mondtuk volna, ha nem így lenne. Érted már? Maradt még benned kérdés?
- Sokszor éreztem, hogy ha nem is mondják ki nyíltan, de vannak noismeroseim, akik felajánlják magukat. Miért?
- Furcsák a nok, hogy felajánlják magukat, de ne haragudj érte. Nem tehetnek róla, hogy nem érzik, nem ismerik fel a feléjük sugárzott szeretetet. Nem érzik, hogy te az Úr szeretetét adod, és nem emberi szeretetet. Erre is meg kell tanítani az embereket, ezt is el kell magyarázni. Neked a körön belül kell maradni, hogy a lehetoséget se add meg nekik, hogy ennek a gondolata se merüljön fel. Neked tisztának kell maradni. Ellenkezo esetben beszennyezed magad olyasmivel, amivel nem szabad. Valójában valahol visszaélsz az Úr szeretetével, még akkor is, ha a lehetoséget ok kínálják fel. Visszaélnél vele, van rá számtalan lehetoséged. Ezt most nem azért mondjuk, de korábban is ezért hívtuk fel a figyelmedet, hogy ha nem is pontosan, de olyan ez, mint az orvos, aki gyógyít. O orvos, nem férfi, nem no. Neked is így kell felfognod, mert sokak fejében megfordult már, és ez nem jó.
- De én úgysem akarom, mert tudom, mi a feladatom.
- Na látod, itt van most is, szándékosan vártam meg, hogy kimondd, nem akarom. Mert te tudod, hogy ez nem a tisztaság, a felsobbrendu, hanem a másik oldal. Te pontosan tudod, mi a ketto között a különbség.
Az emberek sokféle "iskolában", sokféle irányzat alapján keresik, próbálják megtalálni az igazságot. Valahol mindig tévútra jutnak, mert soha nem tudják megkülönböztetni az emberit a felsobbrendutol. Vázlatosan elismétlem, amirol eddig beszéltem. Emlékezz, egyszer már elmondtuk, a test fölött a gonosz, a lélek fölött az Úr az úr, ebbol kell kiindulni, az Úr szeretetét kell figyelembe venni. Tehát.
1. Emberi oldal (az agy)
AKARAT - KÉPZELET - HIT
MÁGIA
FEKETE FEHÉR
Az akarat az ember akarata, az agy akarata, ez az, amit a gonosz befolyásolhat.
A képzelet az agy terméke, olyan irányba hat, ahogy az agy akarja.
A hit az ember önmagába vetett hite, a gog irányítja, irányíthatja.
Tehát ezen a síkon minden ilyen irányú cselekedet mágia. A probléma ott van, hogy nincs éles határ a jó és a rossz között, soha nem lehet egyértelmuen tudni, mikor jó és mikor rossz, összemosódik a határ. A fehér mágiának az emberi akarat "jó" oldala hat, de amit az én, az ember akar, nem biztos, hogy az Úr is azt akarja. Lehet jót tenni jó szándékkal, de rosszat is. Ez a bioenergia, ahogy ti nevezitek.
Az emberi oldalon sohasem jön létre metszéspont,
Test (agy) Lélek Test (agy) Lélek
Mert a lélek a test foglya, a test a börtöne.
Soha nem alakul ki a felsobbrendu én, a szellem.
Suru a test.
2. ISTEN
Itt az ember Istenbe vetett hite kell, hogy érvényesüljön.
HIT ISTEN
Akarat
7 kapu
Felsobbrendu én (szellem)
TUDÁS
(nincs hatalom)
Itt a képzelet ki van iktatva. A test surusége csökken. Az agy, az ember aláveti magát a felsobbrendu akaratnak, ami a léleken keresztül nyilvánul meg, ez pedig nem más, mint az Úr. Ebben az esetben az Úr kegyelme által jön létre a felsobbrendu, a SZELLEM. Ezzel válhatsz az Úr "szolgálójává". Cselekedeteidet az Úr irányítja, s ez által rajtad keresztül csak az Úr szeretete, a FÉNY hat. Itt a tudás sohasem hatalom, hanem szeretet, türelem, alázat. Búcsúzom toled, az Úr mérhetetlen szeretetével.
Xxx
Tudom, hogy ez a kedvenc témád, és továbbra is foglalkoztat: a szabad akarat. Boncolgassuk tovább, hogy meglásd, megértsd, milyen összetett ez a témakör.
Eljövünk hozzád, tanítgatunk, foglalkozunk veled. Szabad akaratod van, tehát jogod van eldönteni, hogy elhiszed-e, amit mondunk, vagy sem. Megcsinálod, amire kérünk, vagy nem. A döntés mindig a te lehetoséged, mert szabad vagy. De az igazi szabadság nem itt kezdodik. Akkor válsz igazán szabaddá, ha már arra is vágysz, azt is akarod, hogy eljöjjünk, hogy elhozzuk az Úr szeretetét.
Tehát nem azt mondod, hogy ha már itt vagytok, na jó, akkor tanítsatok, vagy ne tanítsatok.
Hanem tiszta szívbol kéred, akarod a jövetelünket, mert neked már az is jó, ha csak itt vagyunk veled, és átadjuk az O Békéjét. Aztán, miután ráhangolódtál, megérezted, azt mondod, ez kell nekem, akarom, hogy megkapjam ezt a tudást, akarom a Békét. Ez nekem mindennél fontosabb. Azt akarom, amit O akar, és a szerint teszem a dolgomat. Mindegy, hogy a világ nem ért meg, elítél. Én akkor is Ot akarom. Ot, mert tudom, hogy ez az egyedüli jó. És akkor most a te munkád is így muködik, amit csinálsz. Az egy dolog, hogy a beteg eljön hozzád, természetes dolog, mert meg akar gyógyulni. De vajon meg akar-e?
Hányszor észrevetted, hogy az agya, az ember akarja, mert fél a haláltól, stb. Ugyanakkor a tudatalattija, a lelke nem akarja, mert már elege van a harcból. Ezért mondjuk mi azt, hogy beteg a lelke, az teszi beteggé a testet, de ezt o nem tudja. Tehát neked mindig a lélekkel kell foglalkozni, nem a testtel. Ha a lelket szeretettel rávezeted a hibáira, és meg tudod gyógyítani, akkor meggyógyul a teste is. Megkaptad az erot, fel vagy hatalmazva, te is mondhatod, miképpen az Úr, hogy legyen a te hited szerint. Mégsem mondod, mert belátsz a jelmez mögé, látod a kettosséget, az ellentmondást. Elobb meg kell ezt mutatnod neki, rá kell döbbentened a hibára. Ha megtetted ezt, és tudatosodik benne, akkor meg már nem kell kimondanod, mert megtörténik a csoda, ami ilyenkor már nem csoda.
Az igazi szabad akarata akkor muködik, amikor már nem a gyógyulás miatt jön hozzád, hanem tanulni, mert kell neki a Szeretet, az energia, a Fény, amit az Úr adott neked, azért, hogy mutasd meg annak, aki vevo, aki képes megnyílni a Szeretet elott. Aki csak azért jön hozzád, mert itt jó. Itt minden olyan más. Ezért mondtuk, hogy vigyázz, a körbol nem léphetsz ki. Érted, ugye?!
xxx
Minél többet tudsz, annál nagyobb lesz a Szeretet benned, és annak gyógyító hatása. De nem földi szeretet, hanem mennyei Szeretet. És sose feledd: mindig maradj a kör közepén.
Te a tanító vagy, akinek megadatott, megadta az Úr Jézus, megmutatta a Szeretetét, és neked ezt a Szeretetet kell átadni, nem emberi szeretetrol van szó. Nem az embernek szól ez a Szeretet, hanem a benne lakozó léleknek. Mert a lélek az, aki beteg, Ot kell meggyógyítani. És ha a lélek beteg, beteg a test is, beteg mind a ketto.
Te, amikor teszed a dolgod, figyelmen kívül kell, hogy hagyd azt a külso emberi burkot, ami jelmez, ami nincs, nem is létezik. A lélekre figyelj, ne a jelmezre, próbáld meg!
Nem véletlenül mondtam.
Azért mondtam, hogy te vagy a tanító, aki bent áll a körben, és rendelkezik az Úr Szeretetével, és akinek az a feladata, hogy ezt a Szeretetet a hozzá gyógyulni jövo léleknek átadja. Nem a testnek, mert a lélek a beteg, és a lélek az, aki meggyógyítja a testet.
Mindegy, ki ül veled szemben. És vigyázz a körbol ki ne lépj, mert elveszíted az Úr Szeretetét! Abban a pillanatban emberré válsz, és ez az ember nem gyógyít, csak ember. Nem rendelkezik semmivel. Amit csinálsz, annak a lényege sem a manuális, hanem a másik fele, amit elmondtam. A manuális, a reflexológia, semmit sem érne önmagában.
Hányan csinálják, és semmit sem ér, semmit. És figyeld meg a változásokat, hogy az emberek mennyire fognak ragaszkodni hozzád, de ezt ne téveszd össze a személyednek szóló ragaszkodással, ez nem neked szól!
Az Úrnak! És minden esetben köszönd meg neki. Minden egyes esetben, hogy segített, részesített abban a nagy kegyben, hogy továbbadhattad az O Szeretetét, hogy talán felnyithattad a hozzád forduló szemét, valami megérintette ot is. Ugyan nem tudja, nem érti, mi az, de mégis, érzi, hogy valami különös történt, olyan, amivel még nem találkozott. Mert ahány eset, annyiféle, ezt azért mondtam el.
Ezt sose felejtsd el a munkád során, mert te az Úr munkása vagy, aki azon munkálkodik, hogy megismertesse az Úr Szeretetét a hozzá fordulókkal. Ez a Szeretet gyógyít, nem te. Bármit csinálhatsz, nélküle soha semmire nem mész.
Érted?
xxx
Miért nem tudsz letérdelni az Úr elé, és kinyitni végre a kapukat, amit o annyira kért?
Csak így, csak akkor fogsz tudni, gyógyítani, soha másképp.
Neked, az Úr küldöttjének és tanítójának, igehirdetojének soha senkit nem szabad elküldened, aki hozzád fordul segítségért, még akkor sem, ha úgy érzed, nem tudsz rajta segíteni.
Soha nem tudhatod, kin tudsz segíteni. Soha senkinek ne mondd, nem tudok segíteni. A te dolgod az, hogy azt mondd, megpróbálom, és az Úr kegyelme, Szeretete segít, nem én.
Mindegyik egy ember, aki beteg - te hogy éreznéd magad, ha odamennél valakihez, hogy segítsen rajtad, és elutasítana?
Ugye milyen jól esik, ha segítenek, ha jó szóval szólnak hozzád?
Vagy vegyük azt az egészen egyszeru, könnyed példát, hogy ha látod, a másiknak jó kedve van, neked is az van. De te nem azzal segítesz, hogy ha neki jó kedve van, neked is az van, hanem azzal, hogy amikor összecsuklik, te fölállítod.
És nem az a baj, ami veletek történik: ennél sokkal nagyobb tragédiák vannak, sokkal, de sokkal.
Ha hozzáfogsz valamihez és az Úr segítségét, kegyelmét kéred, még ha a testen nem is áll már módodban segíteni, békét kaphat a lélek - tudod, milyen nagy dolog egy beteg embernek úgy elviselni a betegségét, hogy lelki nyugalma van? Nincsenek véletlenek. Mi irányítjuk a dolgokat, hidd el, és ismételten, szépen kérlek, ne mondj nemet, soha, és senkinek! Akkor se, ha úgy érzed, nem tudsz segíteni. A te dolgod az, hogy kérd a segítségünket, ameddig meg van engedve természetesen. Soha nem tudhatjátok, mikor kaptok erot. Ha leültök és azt mondjátok, Uram, nem az én problémám a fontos, hanem segíts - ha mást nem - a szeretetedet közvetíteni valakinek, egy embernek, megkapjátok a jutalmatokat.
Érted?
Megerosödsz, mint ahogy annyiszor érezted. Ha meg tudod tenni, hogy iszonyú nagy probléma elott állsz, de mivel hozzád fordultak és kértek, segítesz, mert megértetted egy ember keseruségét, fájdalmát és betegségét: ez az ALÁZAT.
Amikor nem én vagyok a fontos, hanem az a beteg ember a fontos. Olyan könnyu kimondani, hogy alázatosnak lenni, de elgondolkodtál-e rajta, voltaképpen mi az alázat?
Az ALÁZAT, amikor én nem vagyok fontos, és ebben benne van a Szeretet is. Nem az a fontos, én mit érzek, vagy hogy nekem mekkora gondom és bajom van, hanem hogy nekem küldetésem van, amit teljesítenem kell, és legyen az Úr akarata szerint. Higgyél benne. És ülj le elotte lélekben, vagy ha nincs rá idod, elég, ha az utcán mész és lélekben az Úrhoz fohászkodsz, kéred az o Szeretetét, hogy azzal fogadhasd a hozzád fordulót. Nem is tudod, mennyit jelent. Aki ide jön, meggyógyul, és úgy megy el, hogy nincs is semmi baja.
xxx
Van olyan beteg ember, aki elutasítja a felajánlott önzetlen segítséget: tudod-e miért?
Mert aki ezt nem kéri, az nem is értékeli, nincs szüksége rá, nem érti, amit mondasz. Nem is érti, mit akarsz, szinte terhesnek érzi. Benned már ott van a FÉNY, ott pislákol; aki elutasít téged, magától a Fénytol is fél.
Nem tudja, mi a Szeretet, megijed tole, megijed a Fénytol, érzi, hogy teljesen ismeretlen a számára. Hozzászokott a rosszhoz, belerögzodött, beleivódott, körül van vele bástyázva. Akkor megint elkezdodik a jó, és a rossz harca. Felajánlod a segíto kezet, a Szeretetet, o mégis elutasítja, mert a gonosz azt érezteti, vele, mint annak idején, hogy a tiltott gyümölcs a legfinomabb. Azt hiszi, akkor cselekszik jól, ha elutasít, és megijed a Fénytol, amit ha nem is lát, érez.
Különös dolgok ezek. Ezért van, hogy csak azokon tudsz segíteni, akik elfogadják a Szeretetet, a Fényt. Mert aki nem fogadja el, az nem is tudja bebocsátani magába. Aki pedig elfogadja, az elnyeli, és valósággal issza. Issza, mint aki nagyon szomjas, kiapadhatatlanul, ahogy te is. Iszod, iszod, és mégsem elég.
Nehéz dolgokat mondtam?