"Ha magasra
felemeled a fejed
és megcsokolod a szelet,és megöleled az eget, és elmondod imadságodat,
és soha nem hazudsz, egy napon megtanitunk hogyan kell repülni."
Nézd a Vendégkönyvet
Kékmadár
Füzetek 
Hangya tudat :)
A hangyák mindig összedolgoznak...
Remekül használják egymásközt a kommunikálást,
hisz egy talál valamit és kis idõ múlva társai megjelennek
a zsákmány egy "morzsa" szállitásához.
Napokban láttam egy száraz gaz tetején a hangyák mentek le fel.
Szerettek volna máshová jutni, de nem volt hova menni , csak ott keringtek a gaz tetején.
Elképzeltem mikor a hangya ment felfelé rajta, hogy örülhetett, hisz sokkal meszebb látott onnan,
ahoz képest mikor a földön szaladgált és nem tudta egy száraz falevél megmászása után hova jut.
De mikor felmászott a gazra láthatta milyen világ van körülötte, mily hatalmas és szép a száraz
falevél piciny darabkajához képest. Eltudom képzelni ahogy újongott, hogy ezt látnotok kell,
gyertek ez valami csodás, végre valami szuper helyre jutunk!
Jöttek is a társak és Õk is csodálkoztak a csodás latványtól.
De egy idõ után rájöttek, hogy azt amit látnak a magasból csak úgy élvezhetik ha visszamennek
a földre, oda ahol nem sokat látnak elõre, de tudják csodás képet amibe belepillantottak fentrõl.
Elõre láthatobbak is lehettek, hisz jobbra a mocsár és szinte semmi olyan nincs arra ami
hasznukra lehetne.
De ha ballra indulnak el, ott sok virág rét és tisztás van, bizonyára sok morzsát eledelt találnak
arra fele, hogy munkájuk kónnyebb lehessen, hogy a minden nap élvezetesebb lehessen.
Most már csak az a kérdés, hogyan jutnak újra le , páran már elindultak , de mivel lefele is
és felfele is ugyan úgy nincs semmi körülöttúk ami útmutató lehetne,
így aztán sokat kell fel- le, le-fel szaladgálni mire újra a földön lehetnek...
Vissza