"Ha magasra
felemeled a fejed
és megcsokolod a szelet,és megöleled az eget, és elmondod imadságodat,
és soha nem hazudsz, egy napon megtanitunk hogyan kell repülni."
Nézd a Vendégkönyvet
Kékmadár
Füzetek 
Gondok mint a felhõk
Képzeljétek el a csodaszép kék eget mikor semmi felhõ nem zavarja csodálatos ragyogását.
Tökéletesen tiszta!
Ez lenne a lelkünk csodálatos fénye...a boldogságtól ragyogás érzése.
Vannak napok hogy az égbolt szürke... van hogy fekete, van hogy majdnem tiszta újra.
Felhõk jönnek mennek, egyik kicsi, másik nagy,
egyik szürke másik fehér. Van ami sokáig duzzad, van ami gyorsan elszalad.
Van hogy apro kis felhõk a nagy felhõk alatt szaguldanak.
Ezek lennének a gondok, mitõl a lelkünk fénye nem látszik és elfelejtjük érezni
a boldogság ragyogását.
Hisz a felhõtól nem látjuk a csodaszép kék égboltot...
De tudjuk hogy ott van.
Ha megfigyeled az eget...
a felhõk maguktól jönnek mennek attól még az égbolt ugyan olyan tökéletes.
Mint amikor teljesen tiszta, felhõmentes.
Van ugy hogy a fejed felett sötét a felhõ... de messzebb már látszik, hogy tisztul az égbolt,
pár óra és minden felhõ tovaszáll fejed felett.
Hát igy látom én a gondokat is... jönnek mennek az életünkben, kicsik nagyok,
gyorsabban lassabban haladnak...
mint az égen a felhõk.
Ha türelmesen várunk ahogy jöttek úgy tovaszállnak...
ha nem idegeskedünk annyit azért miért jöttek,
csak nyugodtan vesszïk...gondok átalakulnak tökéletes türelemre.
Hisz az égbolt is kék mindig még ha nem is látjuk, de mindig tökéletes minden felhõvel együtt.
Lelkünk csodaszép fénye éppen ilyen...mindig ragyog, és minden gonddal tökéletes az életünk.
Csak türelem mig tovaszáll... átalakul más formává... csak ugy mint az idõjárás.
Minden nap az égbolt tõkéletes,
csak ugy mint életünk napjain lelkünk tökéletes!
Türelem, megértés és a gondok nem fogják
eltakarni, lelkünk boldogság erzetének fényét.
Vissza